Arról, hogy mi történt a zsidósággal a II. világháborúban, rengetegen írtak, de arról, mi történt velük a háború után – jóval kevesebben. Szántó T. Gábor e kevesek közé tartozva éppen a túlélők újrakezdéséről és újabb szenvedéseiről szól elbeszéléseiben. Az aprólékos stílusban, részletekben   [>>>]

Arról, hogy mi történt a zsidósággal a II. világháborúban, rengetegen írtak, de arról, mi történt velük a háború után – jóval kevesebben. Szántó T. Gábor e kevesek közé tartozva éppen a túlélők újrakezdéséről és újabb szenvedéseiről szól elbeszéléseiben. Az aprólékos stílusban, részletekben gazdagon megírt novellák elsője, az 1945 (Hazatérés) egy magyarországi kisvárosban játszódik 1945 forró nyarán. Ide érkezik meg Sámuel Hermann a fiával és egy szekérnyi „illatszer feliratú, német birodalmi pecséttel lezárt ládával. A településen gyorsan híre jár, hogy hazatért a drogista, ezért aztán mindazok, akik a háborús években részesültek az elkobzott zsidó javakból, aggodalomba esnek. Csakhogy Sámuel Hermann nem az illatszerboltba, hanem a régi zsidó temetőbe hajtat, ahol sírokat ásat, majd kicsomagolja az „illatszer feliratos ládák tartalmát: a lágerben meggyilkolt zsidók zsírjából főzött szappant. Ezeket a szappanokat temeti el, így adva végső tiszteletet a városka elpusztult zsidó lakosainak. Ugyancsak élesen drámai helyzetet ábrázol A leghosszabb éjszaka című novellában. A Felvidékről kitelepített magyar család úgy érkezik meg a magyarországi sváb portára, hogy tulajdonosai még benne laknak, nem szállították el őket Németországba. Így egy éjszakát közös fedél alatt töltenek el az ugyanazon sorsra ítélt emberek, akik azonban egymás iránt nem szolidaritást, hanem gyűlöletet éreznek. Ennél is bonyolultabb lélektani dilemmát testesít meg Moritz és Max története, az Élet, nyugalomban. Moritz zsidóként részt vett a lengyel ellenállási mozgalomban, és a szovjet hadsereg katonájaként érkezett meg a rommá lőtt Berlinbe; Max koncentrációs tábor túlélőjeként kis boltot nyit, így akarja újrakezdeni az életét. Csakhogy Moritznak nagy terve van: gazdag német üzletembereket akar megzsarolni náci múltjukkal. Úgy érzi, amit tesz, nem bűn, csupán némi jóvátétel kikényszerítése; vele ellentétben Max érzi, hogy bűnt követnek el, ő csöndes, egyszerű, becsületes életre vágyik. Ráadásul a megzsarolt német cégtulajdonost sem ejtették a fejére Az első karácsony már 1969-ben játszódik Budapesten, egy ateista zsidó családban. A két gyerek, Robi és Peti könyörögnek a szüleiknek, hogy ők is állítsanak karácsonyfát, mint az osztálytársaik. Apjuk nagy nehezen enged a fiúk kérésének, miközben fölidézi az ukrajnai télben munkaszolgálatosként átélt karácsony szörnyű emlékét. Robi és Peti közös ajándékként egy légpuskát is kapnak; apjuk pedig arra biztatja őket, hogy a karácsonyfa díszein gyakorolják a célba lövést Szántó T. Gábor éles lélektani helyzeteket fölvető realista novellái olykor abszurdba fordulnak, de ez kevésbé az író szándékából, inkább a történelem abszurditásából következik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]