történelem (mint irodalmi műfaj) ; magyar irodalom, emlékiratok ; emlékiratok, magyar irodalom ; magyar emlékiratok ; magyar irodalom, memoárok ; memoárok, magyar irodalom ; magyar irodalom, naplók ; naplók, magyar irodalom ; emlékiratok
A közvélekedés szerint mindenkinek van legalább egy regényre való története, az életének krónikája. Ekként gondolta ezt az első kötetével jelentkező Fülöp Hollósi Erika is, aki magánkiadásban jelentette meg nagymamája életének históriáját. A könyv ajánló sorai szerint az idős asszony, hetvenhét
[>>>]
A közvélekedés szerint mindenkinek van legalább egy regényre való története, az életének krónikája. Ekként gondolta ezt az első kötetével jelentkező Fülöp Hollósi Erika is, aki magánkiadásban jelentette meg nagymamája életének históriáját. A könyv ajánló sorai szerint az idős asszony, hetvenhét éves korában vetette papírra örömökkel és bánattal egyaránt „rétegzett" élettörténetét és ennek a nagyanyai naplónak a sorait „fésülte egybe" az unoka, a kötetet jegyző szerző.*** A nagymama életének főbb eseményeihez köthető történet 1886-ban veszi kezdetét, amikor a sárvári cipészmester harmadik gyermekeként megszületett Illés Jolán. A történet egyes szám első személyű elbeszélője hétéves korában Bécsbe került rokonokhoz, ahol Róza nénje boldog örömest fogadta unokahúgát, aki ezután Bécsben kezdte meg iskoláit. A kislány ekkor még csak törte a német nyelvet, de mivel a nagybácsi előtt nem szabadott magyarul beszélnie, csakhamar anyanyelvi szinten bírta az osztrákok nyelvét. Az emlékezés nyomán megéled a 19., 20. század fordulójának Bécse, az itt élők hétköznapjai, amelyeket történelmi eseményekbe (1898 Ferenc József uralkodásának ötvenedik esztendeje, 1898 szeptember 10., Erzsébet királyné meggyilkolása) ágyazottan kelt életre az idős hölgy. A felhőtlen gyermekévek után megérintette a fiatal lányt a szerelem érzése, és számos életre szóló barátság is őrzi a Bécsben töltött évek emlékét. Miután Holczer Arnold intéző megkérte Jolán kezét, a frigy hamarosan megköttetett, majd megszületett az ifiasszony kisfia, Zoltán. Nemsokkal ezután visszaköltöztek Sárvárra, itt Holczer Arnoldról kiderült, hogy kikeresztelkedett zsidó, amiért néhányan ferde szemmel néztek rá. 1910-ben a család Pestszentlőrincre költözött, majd megszületett Gyurika, a második gyermekük. Nemsokára kitört az I. világháború, amely nemcsak Jolán családjának életét rendítette meg alapjaiban. Jolánka nagyon szerette a színházat és a mozit, a húszas években pedig férjével együtt hódolt ennek a „szenvedélyének". A család tagjai közben egyre fogytak, meghalt a nagynéni, majd Jolán édesapja, ekkor 1934-et írtak a naptárak. Miután kitört a második világháború, Jolán fiainak főnökét, a család jó barátját, a numerus clausus értelmében csillagos házba zárták, majd az idősödő asszonynak azt kellett tudomásul vennie, hogy egyik fiát munkaszolgálatra vitték a nyilasok, ahonnan soha nem térhetett haza Holczer Arnoldné, született Illés Jolán élettörténete sok magyar asszony sorsával mutathat egyezőséget, ám a maga nemében minden sors egyedi és megismételhetetlen. Ennek szellemében lehet ajánlani az idősebb korosztály körében a szépen megírt élettörténetet, amelyet a családi albumból való fekete-fehér fotók kísérnek. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]