A 18. század eleji Erdély tudományos és közéletének központi alakja volt ifj. Köleséri Sámuel orvos, aki egyben 1701-től az ekkor még közvetlenül Bécsből irányított Erdély - az ún. Gubernium által irányított, önálló fejedelemség - bányaügyi főfelügyelője is volt. Az ő feladata volt az erdélyi   [>>>]

A 18. század eleji Erdély tudományos és közéletének központi alakja volt ifj. Köleséri Sámuel orvos, aki egyben 1701-től az ekkor még közvetlenül Bécsből irányított Erdély - az ún. Gubernium által irányított, önálló fejedelemség - bányaügyi főfelügyelője is volt. Az ő feladata volt az erdélyi bányák felmérése és újraindítása, amelyhez jogi és katonai támogatást is kapott. Az írott örökségét megjelentető sorozatban napvilágot látott már tudományos levelezése (201220148), de közel ötven munkája között találunk orvosi, matematikai, fizikai, teológiai disszertációkat, jogi és filozófiai kézikönyveket, imakönyvet, numizmatikai-régészeti írásokat, alkimista cikket, csillagászati tanulmányt, antik szövegkiadást és felvilágosító közegészségügyi iratot is. Mind közül legjelentősebb az 1717-re elkészült és európai tudós körökben is híressé vált műve, az Auraria Romano-Dacica, vagyis az Erdély aranybányászata, amely most olvasható első alkalommal teljes terjedelmében magyarul. A szerző ír benne a római-dák bányászat történetéről, Decebál legendás kincséről, az aranybányászati munkáról, az aranypénz veréséről, és számos további érdekességről, az arannyal kapcsolatos hiedelmektől az abrudbányai bányászok tragédiáján keresztül az aranymosás és -hamisítás trükkjeiig. Ismerteti a bányászattal és pénzveréssel kapcsolatos tartományi törvényeket és rendeleteket, bemutatja az arany eredetét, létrejöttét és tulajdonságait, végül vizsgálja orvosi hatásait is. A szöveget követően elolvashatjuk a fordító, Magyar László András utódszavát. A kötetet irodalomjegyzék, személynév- és földrajzinév-mutató, valamint képmelléklet zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]