A tudományos-fantasztikus regény a 26. században játszódik egy többgenerációs, mai ésszel fölfoghatatlanul óriási csillaghajón, amelyen több mint kétezer ember él, és amely a fény sebességének egytizedével száguld az élhetetlenné váló Földről a Tau Ceti egyik oxigénben dús bolygója felé, amelyet az   [>>>]

A tudományos-fantasztikus regény a 26. században játszódik egy többgenerációs, mai ésszel fölfoghatatlanul óriási csillaghajón, amelyen több mint kétezer ember él, és amely a fény sebességének egytizedével száguld az élhetetlenné váló Földről a Tau Ceti egyik oxigénben dús bolygója felé, amelyet az űrutasok akarnak benépesíteni. A tíz kilométer hosszúságú, tizenkét részes űrjármű egy-egy modulja egy-egy jellegzetes földi ökoszisztémát hordoz, azokat szállítja az utasok reménybeli új otthona felé. A történet főszereplője egy tizennégy éves lány, Freya, akinek édesanyja, a főmérnök Devi biztosítja az emberi és a mesterséges intelligenciák közötti összeköttetést és az utóbbi fejlesztését. Freya felnőtté válása során bejárja a csillaghajó mind a tizenkét modulját, és alaposan megismeri a földi kultúrákat és ökoszisztémákat. A regény cselekménye az űrutazás végén kezdődik, amikor a csillaghajó már közeledik a Földtől csaknem 12 fényévnyi távolságra levő, emberi életlehetőséget kínáló bolygóhoz. Ekkor azonban váratlan nehézségek merülnek föl, mert kiderül, hogy a bolygó az emberi életre veszélyes lehet, sokakban fölvetődik, hogy vissza kellene térniük a Földre. Az űrutasok között három frakció alakul ki: az egyik tábor Freya gondolatát követve visszafordulna; a másik tovább utazna új, alkalmas bolygót keresni; a harmadik "terraformálással" alkalmassá tenné ezt a bolygót az emberi életre. A szinte polgárháborúvá fajuló helyzetet a csillaghajó mesterséges intelligenciája oldja meg: az emberek egy része a szükséges fölszerelésekkel együtt a bolygón marad a nagy átalakítás művét megkezdeni, másik részük visszaindul a Földre. A regény cselekménye több száz évet fog át, ugyanakkor egyáltalán nem mozgalmas vagy fordulatos; a szerző inkább elgondolkodtató módon érvel amellett, hogy az ember igazi otthona minden korban a Föld. A mű végül is arról szól, hogy kevés alapja van annak a számtalanszor elgondolt tervnek, miszerint a túlnépesedett Föld lakóinak egy része áttelepülne más bolygóra. Kim Stanley Robinson 500 oldalas regénye nem az eseménydús sci-fi regények olvasóinak való, hanem az emberi és a mesterséges intelligencia alakulásán, illetve az emberiség jövőjén elgondolkodók számára lehet tűnődésre késztető, sőt meggyőző olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]