Zsolt Béla (szül. Steiner Béla) a Nyugat második nemzedékéhez tartozó író, polgári radikális (szocialista) újságíró és politikus volt. A két világháború közti Magyarország politikai újságírójaként Budapesten a Toll című lap főszerkesztője lett, 1939-től a zsidótörvények miatt nem folytathatta   [>>>]

Zsolt Béla (szül. Steiner Béla) a Nyugat második nemzedékéhez tartozó író, polgári radikális (szocialista) újságíró és politikus volt. A két világháború közti Magyarország politikai újságírójaként Budapesten a Toll című lap főszerkesztője lett, 1939-től a zsidótörvények miatt nem folytathatta újságírói munkáját, majd származása miatt 1942 nyarán behívták munkaszolgálatra. Előbb Vácra, majd a megszállt Ukrajnába vezényelték, később Kijev térségébe, ahonnan 1944 elején szabadult. Magyarország német megszállása után feleségével a nagyváradi gettóban kerestek menedéket, ahonnan 1944 júliusában a "Kasztner-féle akció" (Kasztner Rezső kolozsvári újságíró kapcsolatba lépett a magyarországi deportálás német irányítóival, és váltságdíjat ajánlott fel az egész magyar zsidóságért) irányításával először Bergen-Belsenbe, majd Svájcba került. Ez idő alatt felesége egész családját, köztük Heyman Évát (akinek ugyanebben a kötetben szerepel nemrégiben A piros bicikli címmel (201509144) megjelent, a haláltábor borzalmait leíró naplója) megölték. Zsolt Béla Kilenc koffer című, egyetlen regénye holokauszt memoár, amely a munkatáborok poklát mutatja be. A zsidók testi-lelki kiszolgáltatottságáról, megaláztatásairól, megnyomorításáról, embertelen szenvedéseket átélt időszakáról szól a regény, miközben a kilenc koffer, mintegy jelképpé válva kíséri a szerző útját, míg végül mindegyik ott marad a nagyváradi gettóban, ahonnan a már élő halottakként vegetáló embereket vagonokba gyömöszölve, a németországi haláltáborba deportálják. Az Éva lányom című írás keretei között Heyman Éva, egy tizenhárom éves nagyváradi zsidó kislány titkos naplóját olvashatjuk az 1944-es évből. A vallomás február 13-án, születésnapján veszi kezdetét, és május 30-án, az auschwitzi transzport megindulását megelőző utolsó napok egyikén szakad meg. Az őszinte és intim szövegből egy rendkívül értelmes és józan fiatal lányt ismerhetünk meg, aki éli a kamaszok "hétköznapi" életét, ugyanakkor gyermeki bölcsességgel érzi és rögzíti az egyre hatalmasabb veszélyt, és naplója utolsó oldaláig élni akarásáról tesz tanúbizonyságot. Évát elvált szülei helyett gyógyszerész nagyapja és nagyanyja neveli, így a családi háttérben fel-fel villan az erdélyi magyar zsidóság sorsa, melynek tagjai Trianon után is ragaszkodtak magyarságukhoz, az impériumváltás után azonban jogfosztás, végül elhurcolás lett a sorsuk. A magyar Anna Frank naplójaként aposztrofált írás az édesanya, Zsolt Ágnes - Zsolt Béla felesége - szerkesztette könyvvé és adta ki, eredetileg 1948-ban. Mindkét írás a zsidóüldözés és holokauszt megrázó dokumentuma. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]