Eredetileg 2013-ban román nyelven jelent meg, és most magyar fordításban olvasható Hencz Hilda könyve, amely Bukarest történetének magyar vonatkozásaival foglalkozik. Elsősorban a romániai magyar sajtóra támaszkodva igyekszik rekonstruálni a - valójában mindig is soknemzetiségű - román fővárosban   [>>>]

Eredetileg 2013-ban román nyelven jelent meg, és most magyar fordításban olvasható Hencz Hilda könyve, amely Bukarest történetének magyar vonatkozásaival foglalkozik. Elsősorban a romániai magyar sajtóra támaszkodva igyekszik rekonstruálni a - valójában mindig is soknemzetiségű - román fővárosban élő magyarság történetét (1930-ban például becslések szerint 24 ezer magyarról beszélhetünk, mely Bukarest akkori lakosságának 3,7 százalékát jelentette). A bevezetésben a szerző felvázolja a kutatási előzményeket, s részletesen foglalkozik a források kényes kérdésével. Ezt követően négy nagy időrendi főfejezetben ismerteti mondanivalóját: elsőként a középkori kezdetektől az első világháborúig terjedő időszakot, majd a két világháború közötti éveket, a kommunista diktatúra időszakát, végül az 1989 óta történteket. Olyan érdekességekről olvashatunk egyebek mellett, mint a Bukarestbe érkezett középkori magyar térítő szerzetesek tevékenysége, Mikes Kelemen 1739-40-es bukaresti tartózkodásának irodalmi lenyomata, a Bukarestben a 19. században dolgozó magyar orvosok munkássága, az 1849-es kivándorlási hullám, az ún. Török-ház története vagy a Bukaresti Magyar Közlöny megalapítása. Olvashatunk a volt osztrák-magyar kaszinó történetéről, a bukaresti magyar felekezeti iskolákról az első világháború előtt és azt követően, a két világháború közötti helyi magyar lapokról, a Magyar Társulat gazdag kulturális tevékenységéről, Fekete József bukaresti szobrairól vagy éppen a református eklézsia belső életéről a diktatúra éveiben. Megismerhetjük a bukaresti magyar papok elleni támadásokat 1949-51 között, az Előre című újság, mint a párt magyar nyelvű propagandaeszköze történetét, a Petőfi Művelődési Ház rövid virágzását, az állami rádió magyar adásának históriáját vagy a Magyar Kulturális Központ 1992-es létrehozását és működését. A fekete-fehér fotókkal illusztrált, hiánypótló kötetet névmutató és bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]