Az Attraktor Kiadó sorra jelentet meg magyarul olyan 19. századi angolszász útleírásokat, amelyek annak idején a korabeli Magyarországot, vagy annak egy területét mutatták be az érdeklődő brit vagy amerikai olvasóknak. Az Élet-utak sorozatban olvashattuk már a connecticuti író és szociálpolitikus   [>>>]

Az Attraktor Kiadó sorra jelentet meg magyarul olyan 19. századi angolszász útleírásokat, amelyek annak idején a korabeli Magyarországot, vagy annak egy területét mutatták be az érdeklődő brit vagy amerikai olvasóknak. Az Élet-utak sorozatban olvashattuk már a connecticuti író és szociálpolitikus Charles Loring Brace tudósítását a nagyváradi börtönről és a Bach-korszak osztrák rendőrségéről (Magyarország 1851-ben, 200607179), nemrég pedig Julia Pardoe A magyarok városa című kétkötetes művét (201523079) ismerhette meg a magyar közönség, mely az angol utazó, író és költőnő 1839-40-es utazásai alapján született. Ezen művek sorába illeszkedik Arthur J. Patterson The Magyars című, 1869-ben két kötetben megjelent munkája, melynek Erdélyre vonatkozó részei jelennek most meg, Kiss Sándor fordításában. A szerző, egyetemi tanulmányai befejezése után nem sokkal, 1862-ben utazott első alkalommal Magyarországra, ami egészen fiatal kora óta érdekelte: saját bevallása szerint gyerekként izgatottan olvasta az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról szóló cikkeket, beszámolókat. Az 1862-ben itt töltött öt hónap után még két utazást tett: 1863-64-ben egy évet töltött itt (ekkor járja be Erdélyt), majd 1865-ben ismét visszatért, megfordult Győrben, Pesten, Szegeden és Debrecenben is. Itt tartózkodásának célja az volt, hogy megtanulja a magyar nyelvet és megismerje ezt az angol szemszögből kétségtelenül egzotikus, keleti országot: de nem a már sokszor megírt történelmi emlékeket, látnivalókat, hanem a politikát és a társadalmat kívánta kutatni, mégpedig abban a formában, ahogy korábban még kevesen láttatták. Így született meg később Angliában nagy sikert aratott mű, amely elsőként Budapest leírását adta, majd rövid áttekintést nyújtott hazánk történelméről. Ezt követően írt az Alföldről, majd kevésbé részletesen a Dunántúlról, melyet követően az ország korabeli általános politikai, nemzetiségi, vallási viszonyait, valamint a magyar nyelvet és irodalmat mutatta be. Végül külön, hangsúlyos részt szentelt Erdély leírásának. Ez utóbbi részletek jelentek most meg jelen kiadványban. A szerző elsőként általánosságban mutatja be Erdély viszonyait (összehasonlítva Svájccal is), vázlatos történetét, a három rendi nemzetet, az erdélyi diéta működését, az 1848-as uniót, annak eltörlését, majd visszaállítását, végül "az erdélyi jellem különlegességeit". Ezt követően az egyes fejezetek bemutatják Kolozsvárt, a székelyeket, Enyedet, az erdélyi szászokat, Nagyszebent és az 1864. évi diétát, Brassót, az erdélyi románokat, végül néhány további erdélyi táját és települést. A széles körben ajánlható kötetet a fordító, Kiss Sándor utószava, valamint az említett német településnevek román és magyar megfelelői zárják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]