A történelmi és gasztronómiai tárgyú műveiről jól ismert szerző 1956 őszén 18 éves kaposvári gimnazista, aki a forradalom kitörésének hírére azonnal Budapestre utazik, hogy csatlakozzék a szovjet megszállók ellen harcoló fegyveresekhez. Részt vesz az Üllői út – Nagykörút – Corvin köz – Múzeum utca   [>>>]

A történelmi és gasztronómiai tárgyú műveiről jól ismert szerző 1956 őszén 18 éves kaposvári gimnazista, aki a forradalom kitörésének hírére azonnal Budapestre utazik, hogy csatlakozzék a szovjet megszállók ellen harcoló fegyveresekhez. Részt vesz az Üllői út – Nagykörút – Corvin köz – Múzeum utca – Rákóczi út környéki harcokban, bajtársi kapcsolatba kerül a legendás parancsnokkal, Pongrátz Gergellyel. Az író célja annak ábrázolása és tudatosítása, hogy a pesti srácok halált megvető bátorsága nem egyszerűen ifjonti kalandvágyból, hanem mindenekelőtt hazaszeretetből és szabadságvágyból táplálkozott – ennek a gondolatnak szenteli Szabadság című trilógiája első kötetét. Az író ugyan maga is részese a harcoknak, mégsem egyszerűen memoárt ír, hanem az utókor történések és körülmények minden részletét ismerő szerző szemszögéből ábrázolja az eseményeket, ráadásul a szépíró fikciót teremtő módján is szól. Mindjárt a kötet elején kétféle nézőpontból – egy szovjet páncélos parancsnok és a magyar szabadságharcosok szemszögéből – írja le az október 26-án reggel, a Corvin köz ellen indított szovjet harckocsi-támadást. Bár a szerző regényt ír, a fejezetek között akad memoár, dokumentumközlés, történet, esszé is. A kötet fő részét kitevő, kronologikus rendű regény cselekménye október 24-én veszi kezdetét, amikor a kaposvári gimnáziumban híre jár: Pesten kitört a forradalom. A szerző aznap éjjel az 1848-as forradalom lánglelkű költőjével, Petőfivel álmodik, és másnap egy teherautón a fővárosba utazik, ahol egy kollégiumban megismerkedik a fegyveres harcra készülő székely fiatalokkal, akik rövidesen igazi bajtársai lesznek. Másnap, október 26-án élik át a tűzkeresztséget, három szovjet harckocsi támadja meg a Corvin közi fegyveres csoportot. Természetesen a történetben föltűnik Pongrátz Gergely és megannyi hős fiú, akik véráldozat árán, de néhány napra megérik, hogy győztesnek érezzék magukat. November 4-e után azonban minden a visszájára fordul, és az utóvédharcok után az életben maradt felkelők kénytelenek Nyugatra menekülni. A szerző a lineáris, időrendi szerkezetű regény végén portrét rajzol Nagy Imréről és Maléter Pálról, összegzi a forradalom és szabadságharc következményeit. Cey-Bert Róbert Gyula regényes krónikája a szemtanú hitelével és a szépíró invenciójával örökíti meg a pesti Corvin közi fegyveres harcok történetét és állít emléket neves személyiségeinek és névtelen hőseinek. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]